Inhalt

Az új Polgári Törvénykönyv

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv Magyarországon

Az új Ptk. jelentős változásokat vezetett be a polgári jog területén. Szerkezetileg magába foglalja az összes magánjogi jogalany viszonyaira vonatkozó szabályt, így a Gt. helyett az új Ptk.-ban kaptak helyet az új társasági jogi szabályok is. 

Lényeges újdonság, hogy az új Ptk. megengedi minden olyan társasági jogi szabályától való eltérést, amely tekintetében kifejezett tilalmat az eltérésre nem tartalmaz. Az új szabályozás kiterjeszti a vezető tisztségviselők felelősségét, károkozásuk esetén nem csak a társaság felé felelnek, hanem a károsult harmadik személyek által közvetlenül perelhetők. Továbbá a vezető tisztségviselők a társasággal szembeni kárfelelősségük alól is csak szigorúbb feltételek teljesülése esetén mentesülhetnek. Egy társaságnál több ügyvezető esetén bármelyik tiltakozhat a másik ügyvezető intézkedése ellen, amely esetben a taggyűlés döntéséig az intézkedés nem hajtható végre. A tiltakozási jog felelősségi kérdéseket is felvet, mivel az ügyvezető számon kérhetővé válik a tiltakozás elmulasztása miatt. Egyszemélyes társaságok esetén az egyedüli tag által továbbra is utasítható a vezető tisztségviselő, de az utasítás nem jelent automatikus mentesülést a társasággal szemben az adott intézkedéssel okozott kár megtérítésének felelőssége alól, mivel a szakszerűtlen utasításra a vezető tisztségviselő köteles az egyedüli tagot figyelmeztetni. 

A szerződések jogában a leglényegesebb változás a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozása. A szerződésszegő fél a kártérítési felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötéskor objektíve előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy ezt elkerülje vagy elhárítsa. Alapvetően a szerződésszegő fél munkaszervezetében előálló körülmény, pl. betegség, sztrájk, vagy alvállalkozóinak nem teljesítése nem minősül az ellenőrzési körön kívüli körülménynek. Az új Ptk. szerint a következményi károkért (elmaradt haszon, nem a szolgáltatás tárgyában beálló, egyéb vagyoni károk) való felelősség csak akkor áll fenn, ha a szerződéskötés időpontjában ezek előreláthatóak voltak. Következésképpen a szerződő felek abban érdekeltek, hogy a károkozás kockázataira egymás figyelmét előzetesen felhívják. Az igényérvényesítésre vonatkozó elévülési szabályok is változtak, a jövőben az elévülést az írásbeli felszólítás nem szakítja meg. Fontos változás továbbá, hogy az új Ptk. tiltja az ún. fiduciárius biztosítékok alkalmazását fogyasztói szerződések esetében, így semmis a biztosítéki célú tulajdon vagy követelés átruházása és biztosítéki céllal vételi jog alapítása abban az esetben, ha a kötelezett a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Egyébként a vételi jog időtartamára vonatkozó öt éves korlát eltörlésre került, valamint az új kódex kifejezetten lehetőséget ad eladási jog kikötésére is. 

Tekintettel arra, hogy az új törvény számos jogi kérdésben koncepcionális újításokat hozott, a gazdasági élet szereplőinek újra kell gondolniuk pl. az eddig alkalmazott szerződésmintáikat, általános szerződési feltételeiket és nem utolsó sorban társasági szerződéseiket, alapító okirataikat, szindikátusi szerződéseiket. 

Az új Ptk. azon magánjogi jogviszonyokra, tényekre és jognyilatkozatokra (szerződésekre) alkalmazandó, amelyek hatályba lépését, azaz 2014. március 15. napját követően keletkeztek.